Thaiföld – a mosoly országa
(Szerzõ: Malmos Attila)

Szikrázó napsütés, hatalmas hõség, párás levegõ, rendkívüli vendégszeretet, aranyozott szobrok és épületek az õsi Sziám meseszerû világa. Talán így lehetne egy mondatban összefoglalni Thaiföld nevezetességeit. Cikkünk szerzõje azonban nem csupán szárazföldi élményeket szerezhetett, hiszen ottléte alatt volt alkalma a tenger élõvilágát is szemügyre venni, így különösen színes lágy- és kõkorallokban, fûrészes sügérekben, napóleonhalakban, barrakudákban és más csodás élõlényekben is gyönyörködhetett.

Felszerelés
Evolúció másképpen

(Szerzõ: Illés Stephan, Illés Lívia)

A HID (High Intensity Discharge) lámpák lassan egy évtizede világítják útjainkat. Egyre több területen hódít az autólámpákban is mûködõ, gázkisütéses technika, így többek között a vízben is.

Poseidon Xstream légzõautomata extrém búvároknak
(Szerzõ: Miklós Tamás)

Megszületett az Xtream, amely a világon elsõként teljesíti az igényesebb technikai búvárok összes elvárását, azaz egyaránt alkalmas nitrox és egyéb kevertgázas, illetve nagy mélységû merülésekre.

Felszerelés böngészde

SCUBAPRO PACIFIC 7 – Kétrészes neoprén ruha
OMERSUB – STARDUST lámpák
Archimede komputer
Ú jdonság: Sea&Sea DX-3000 tok RR30-as digitális fényképezõgéppel
Seac Sub PRO 3000 mellény
Airplus nyomáscsökkentõ


Magyar búvár az Antarktiszon
(Szerzõ: Kubinyi Enikõ)

Az utolsóként felfedezett fagyos kontinens jégsivataga, bár elsõ ránézésre ijesztõnek tûnhet egy búvár számára, gazdag élõvilágot rejt. A rövid nyári idõszakban virágzanak a planktonok, és a melegebb vizek bálnái és halfajai is felkeresik a térséget. A pingvinek és a fókák nagyokat lakmározhatnak ilyenkor, felkészülve az ottani kemény télre, amely kietlenné, mégis gyönyörûvé varázsolja a tájat. A planktonok pusztulása miatt például, akár több száz méteres is lehet a víz alatti látótávolság.
A búvárok számára pedig, talán ez teszi igazán érdekessé az Antarktisz vizeit.


A tenger tüskésbörû lakói 2. rész:
Tengeri csillagok

(Szerzõ: Molnár Attila)

A tengerek talán legelterjedtebb tüskésbõrûi a tengeri csillagok, melyek a sarkvidéki vizektõl a trópusokig szinte mindenhol megtalálhatóak. Így aki merült már valaha tengerben, egészen biztosan találkozott már egy-egy példánnyal. Ha akkor valaki nem is tudta pontosan, hová sorolja ezeket az állatokat, cikkünkbõl sok mindent megtudhat róluk, szinte minden felmerülõ kérdésre választ kaphat az osztályozásuktól, a szaporodásukon keresztül a pusztulásukig.

Kék Éden - Tíz év búvárkalandjai a Vörös-tenger mélyén
Zátonylabirintusok Afrika partjainál
Szudán – Minden búvár vágyálma
Az Elba zátonytól az Abington-zátonyig

(Szerzõ: Örsi Ferenc)

A szudáni zátonyok sokkal vadabbak, elhagyatottabbak, mint az egyiptomi vizekben találhatók. Az áramlások ereje sokszor félelmetes. A mélységek lélegzetelállítóak, az élõvilág, különösen ami a cápákat illeti, rendkívül gazdag. Ilyen lehetett 30-40 éve a Sinai vagy Hurghada környéke az élõvilág tekintetében. Míg a statisztikák szerint Egyiptomban 500.000 búvár fordul meg évente, addig Szudánban ez a szám legfeljebb 2-3000…

„ Scyllias expedíció” 1. rész
merülés az S 640 Ariane tengeralattjárón, a Francia Haditengerészet bázisán

(Szerzõ: Jean-Louis Maurette)
(Fordította: Schütz Gabriella)


Jean-Louise Maurette 1995-ben alapította búvárcsapatát, a Scylliast, így civil búvárok számára elérhetetlen roncsokra szervezhet expedíciókat. Elsõ állomása harminc méter mélyen fekszik a Földközi-tenger mélyén, Dél-Franciaországban, a Saint Mandrier öbölben. Nálunk megjelenõ cikksorozatának elsõ részében az Ariane tengeralattjáróra kalauzol el.

Túl a másfél kilométeren!
(Szerzõ: Kaloinovits Sándor)

Mint már elõzõ számunkban megírtuk, a Molnár János-barlang eddig ismeretlen járataira bukkantak búvárok. A kutatások akkor engedély nélkül folytak, 2004 decemberében azonban, a Duna-Ipoly Nemzeti Park megadta az engedélyeket a felderítés folytatásához. Ezúttal a kutatás nehézségeirõl, a merülések körülményeirõl és feltételeirõl olvashatnak az érdeklõdõk.

50 éves a magyar könnyûbúvár tevékenység
Régi szép idõk 1. rész Egy sportbúvár visszaemlékezései

(Szerzõ: Kenéz György)

1956 nyarán, az akkor már kilenc éve versenyszerûen úszó és vízilabdázó Kenéz György kipróbált egy barátja által házilag készített búvárszemüveget. Így kezdõdött azoknak a kalandoknak a sorozata, amely azután egy házilag gyártott oxigénes készülék kikísérletezésével folytatódott, és amelynek egy búvárbaleset majdnem véget vetett.
A szerencsének és a víz szeretetének köszönhetõen azonban most mégis van alkalmunk arra, hogy megismerjük e cikk szerzõjének nem éppen hétköznapi történeteit.


A BR-20-as bombázó
(Szerzõ: Aldo Ferruchi)
(Fordította: Schütz Gabriella)


A II. világháborúban indult Franciaország bombázására az a repülõgép, amelynek maradványai ma 47 méter mélyen fekszenek a San Stefano-öböl fenekén. Akik rajonganak a roncsmerüléseket, és nemcsak olvasni szeretnének róluk, hanem akár részt is vennének egy ilyen kalandban, azok tanácsot is kaphatnak cikkünkbõl. Szerzõnkkel együtt érdemes megmerülni ezt a történelmi szempontból sem elhanyagolható látványosságot. Azoknak azonban, akik mégis szívesebben csodálják magazinunk lapjain ezt a több mint ötven éve hullámsírban pihenõ gépet, Aldo Ferruchi fotói minden bizonnyal kielégítik az igényeiket.

Merüljünk Soltán!
(Szerzõ: Elõd László, Kiss Gábor)

A magyar búvárok legkedveltebb úti célja Horvátországban Krk, Cres, Rab, Losinj, Brac, Hvar és Korcula szigete. Kevesen ismerik azonban Solta szigetét, amely mindössze egy órányi kompútra van Split kikötõjétõl. A komp Rogacon köt ki, mely a sziget északi részén található, innen Grohotén keresztül autózhatunk Stomorskára, ahol a sziget egyetlen búvárbázisa mûködik.
A környék látnivalói nagy valószínûséggel felcsigázzák minden búvár érdeklõdését. Talán elég annyit megemlíteni, hogy hajóroncs a tenger fenekén, barlangok és halfarm


Folyókon és tengereken az Adriára
Egy dél-kelet európai vízi túra széljegyzetei

(Szerzõ: Borbás Gyula)

Ma már jónéhány magyar vitorlás vagy motoros jachttal találkozhatunk a mediterrán tengeren. Gazdáik, vendégeik a kedvtelésüknek hódolnak, és nem kevés búvárt is találunk köztük. Vannak olyan hajók, amelyek ott is születtek, mások közúton vagy vasúton jutottak el a tengerhez. Aki vízi úton indul el hazulról dél felé, az minden bizonnyal a kalandosabb megoldást választja. Így volt ez a „Családtag” esetében is, egy éppen hogy csak elkészült 15 tonnás vas „búvárhajóval”.

Csónakkal (ismét) az Adrián
(Szerzõ: Násfay Béla)

A Submarine 2002 nyári számában már írtunk a felfújható motorcsónakoknak a szabad kalandozást és önálló merülést szeretõ búvároknak nyújtott elõnyeirõl. Az egyéni merülések korlátozására hozott új horvát elõírások majdhogynem feleslegessé tették a téma folytatását. Ám az Adria, ne feledjük, szerencsére más országokban is elérhetõ. Így nem árt megismerkedni a horgonyzás titkaival, a motorok kezelésének fortélyaival, valamint a nélkülözhetetlen kellékek listájával.

Irány: Montenegro?
(Szerzõ: Násfay Béla)

Az egyéni búvárkodást kedvelõk legtöbbjében nyilván felmerült a kérdés a horvátországi búvárkopasztó rendeletrõl hallván, hogy merre is vegye az irányt? Az egyik lehetséges válasz: a montenegrói tengerpartra! Hiszen a Szerbia és Montenegró államszövetség kisebb tagjának közel 300 kilométeres festõi partja van az Adriánál!

Repülõhal 2. rész (Exocoetus volitans)
(Szerzõ: Halász Péter)

A mi esetünkben a név két okból is megtévesztõ: egyrészrõl ugyanis a mi „halunk” képes a repülésre, méghozzá ezt naponta gyakorolja is, mintegy 10.000 méter magasságban, közel 800 km/h sebességgel! Másrészrõl pedig õshonosságát tekintve Ausztriából származik és becsületes neve: Herbert Nitsch. Foglalkozása pilóta, és becenevét – Flying Fish, azaz Repülõhal – munkájáról és sportjáról kapta, ami nem más, mint az apnea, avagy szabadtüdõs búvárkodás. Ebben a részben a szabadmerülés orvosi kérdéseirõl, a kategóriákról beszélgetünk, és a Repülõhal beszámol a Blue Hole-nál elért szenzációs új rekordjáról is.

Amirõl a ráják mesélhetnek
(Szerzõ: Herold István)

Ari Csilla egy húszas évei elején járó csinos, vonzó hölgy. Elsõ ránézésre talán nem is gondolná senki, hogy olyan tudományos munkát végez, mint a cápa- és rájakutatás. Emellett a tenger élõlényeihez való ragaszkodása hobbijában is megmutatkozik, hiszen szabadidejében búvárkodik. Vele készült interjúnkban mindkét elfoglaltságáról szót ejt.

SUBMARINE Híradó

Célkeresztben a Zenta
Digitális kérdések
Uszodai búvárfotós VB
Európai búvár szabványok
Horvát elismerés


Búvárélettan – Barotraumák 2. rész
A fog, a szem, a gyomor és a belek barotraumája

(Szerzõ: Dr. Hajnal Gábor)

Barotraumákról szóló sorozatunk második részében arról lesz szó, hogy barotraumája csak a lyukas vagy tömött fogaknak lehet, valamint, hogy a búvármaszk helytelen használata a szem, míg a nagynyomáson belélegzett levegõ, ha a nyelõcsõbõl a gyomorba kerül, akkor a gyomor és a belek barotraumáját okozhatja. Persze a bajok elkerüléséhez és a mégis felmerülõ problémák kezeléséhez is kaphatnak tanácsot az érdeklõdõk.

Kérdések, Válaszok, Vélemények

Az Adrián bevezetett szigorítások kapcsán rengeteg olvasói levél érkezett, melyekre reagálva megpróbáltuk a horvát merülési szabályzat változásait közérthetõen megfogalmazni.
Illés Stephan és Illés Lívia egy rémálomba illõ, de végül szerencsésen végzõdött, mindenképpen tanulságos történetet küldött szerkesztõségünkbe, mindannyiunk okulására.


Tengeri Só
– A víz alatti filmek fesztiválja 2003


Május 9. és 11-e között immár második alkalommal került megrendezésre ez az antibes-i eseményhez hasonló kiállítás és filmfesztivál. A rendezvénynek a Francia Intézet adott otthont, fõvédnöke Franciaország budapesti nagykövete volt, médiatámogatója pedig a Submarine Búvármagazin.

Könyvsarok

Maldívra magyar???
Meerufenfushi, egy csodálatos maldív gyöngyszem.


A National Geographic Channel nyári mûsorából

Világjárók 13/13. rész: A barlangok titkai
A Földközi-tenger elveszett hajói
Kutatás a Belgrano után
Tigriscápák
Ragadozónak született I. 6/6. rész: A szigetek vadászai
Az amerikai tudomány határai 10/8. rész: A mélytengeri világ titkai
Kutatás Kennedy hajója után


VII. Országos Búvárfotós Bajnokság és válogató verseny

A március 26-i határidõre 16 fotós 242 diája és 46 papírképe érkezett be. A zsûri elnöke Dombóvári Tibor volt, aki neves fotómûvészeket, természet- és búvárfotósokat hívott meg bírálatra. Közös döntésük, azaz a verseny végeredménye kiderül az eseményrõl készített anyagunkból, mint ahogy az elsõ két kategória díjnyertes felvételeit is bemutatjuk.

Fotógaléria – Búvárfotósok albumából
Juhász István

1999-ben Fiji-n merült elõször, ma már PADI Master Scuba Diver. Szabadidejében az InPho Kft. ügyvezetõje és a Grepton Informatikai Rt. kereskedelmi vezetõje. Számos kiállítást szervezett már képeibõl, most mi is bemutatunk egy csokorra valót.

A tenger gyümölcsei

A nemzetközi tengeri konyha „nagykönyvébõl” válogatunk.
Kínai ponty
Kagylókrém leves